Tudástár

EV töltő otthonra

Finibus Bonorum
2025.01.05 11:26
EV töltő otthonra

Ha elektromos autó vásárlását tervezzük, érdemes átgondolni, hol és milyen módon szeretnénk tölteni. Az utcai töltőállomások mellett az otthoni töltés is egy kényelmes és praktikus megoldás lehet, azonban fontos néhány szempontot figyelembe venni a megfelelő töltő kiválasztása előtt. Ennek elmulasztása később nem várt költségekkel és kellemetlenségekkel járhat. Megvizsgáljuk az EV töltők előnyeit és hátrányait, valamint a legfontosabb szempontokat a választás során. Emellett kitérünk az autóhoz mellékelt gyári vésztöltőre, valamint az otthoni AC és DC töltési lehetőségekre is.

AC és DC töltés

Az elektromos járművekben az energia egyenáramként (DC) tárolódik. AC töltők használatakor a hálózatból érkező váltakozó áramot (AC) a járműbe épített AC/DC átalakító alakítja át egyenárammá. Ezzel szemben a DC töltők ezt a konvertálást saját maguk végzik el, így közvetlenül egyenáramot juttatnak az akkumulátorba. Mivel a DC töltők tartalmazzák a töltésvezérlőt és az egyenirányítót, drágábbak is. Fontos megjegyezni, hogy az egyenirányító az AC áramot alakítja át DC-vé, míg az inverter ennek az ellenkezőjét végzi – például napelemes rendszerek esetében az egyenáramot váltakozó árammá alakítja az otthoni eszközök számára.

Elektromos járművek töltése történhet váltakozó árammal (AC) és egyenárammal (DC) is. Háztartási környezetben leginkább az AC töltők terjedtek el, például az autókhoz mellékelt vésztöltő is ebbe a kategóriába tartozik. Ezek a töltők egyszerű felépítésűek: egy mágneskapcsolóból, egy alap számítógépből és néhány elektronikai komponensből állnak. Amikor az AC töltőt csatlakoztatjuk a járműhöz, a számítógép kommunikációt kezd az autóval, ellenőrzi a fázis-nulla vezetőt, valamint azt, hogy a töltő valóban egy tölthető járműhöz csatlakozott-e. Ha minden megfelelő, elindítja a töltést. Az AC töltők előnye, hogy kis méretűek, könnyűek és egyszerűen telepíthetők.

Bár otthoni környezetben ritkán merül fel DC töltő iránti igény, bizonyos esetekben mégis szükség lehet rájuk. Ezek a töltők önállóan végzik az áram átalakítását, ezért összetettebbek és nagyobb teljesítményűek. Teljesítményük 20 kW-tól akár 500 kW-ig terjedhet, 400 V-os és 800 V-os kivitelben elérhetők. Mivel fejlett védelmi rendszerekkel, hűtéssel és komplex töltésvezérléssel rendelkeznek, telepítésük bonyolultabb, méretük nagyobb, súlyuk jelentős, és áruk is magasabb.

Vésztöltők „EVSE”

Az elektromos autókhoz és motorokhoz általában mellékelnek egy úgynevezett vésztöltőt (EVSE), amely valójában nem maga a töltő, hanem egy hordozható töltésvezérlő. Ezeket szinte bárhol használhatjuk, azonban a töltési folyamat lassú, és hosszú távon nem ajánlott hagyományos háztartási konnektorból üzemeltetni. A legtöbb aljzat nem arra lett tervezve, hogy tartósan nagy teljesítményű áramfelvételt biztosítson, ami túlmelegedést és akár tűzveszélyt is okozhat.
Ezért célszerű szakemberrel megfelelően kiépített aljzatot felszereltetni az EVSE használatához. Az aljzatnak megfelelő IP-védettséggel, megfelelő keresztmetszetű vezetékekkel és jó minőségű érintkezőkkel kell rendelkeznie. A töltés elindításához először az EVSE-t kell csatlakoztatni a kiválasztott aljzathoz, majd az autóhoz. A kábelt túlmelegedésének elkerülése érdekében ne hagyjuk összetekerve használat közben.

Fali töltő „wallbox”, kábeles vagy aljzatos?

A fali töltők kaphatók beépített kábellel vagy aljzattal szerelt kivitelben, valamint többféle csatlakozóval elérhetők (pl. Type 1, Type 2). Ha egyetlen elektromos autónk van, vagy több azonos csatlakozóval rendelkező járművet használunk, akkor a kábellel szerelt wallbox a legpraktikusabb választás. Ezzel szemben az aljzatos változat akkor előnyös, ha különböző csatlakozóval rendelkező autókat is tölteni szeretnénk egyetlen töltővel. Ebben az esetben viszont külön töltőkábelre is szükség van, amely összeköti a járművet és a töltőt.
Az aljzatos fali töltő általában olcsóbb, mint a kábellel szerelt változat, de a töltőkábel árát is figyelembe kell venni. A fali töltő telepítéséhez szakember szükséges, aki kiépíti a megfelelő csatlakozási pontot. Érdemes nagyobb teljesítményre méretezni a rendszert, hogy a későbbiekben egy erősebb elektromos autó vásárlása esetén se legyen szükség újabb bővítésre. Továbbá választhatunk olyan töltőt is, amely beépített védelemmel rendelkezik, ezzel csökkenthetjük a telepítés költségeit.

Okos vagy buta?

Az úgynevezett okos töltők Wi-Fi-n vagy ethernetkábelen keresztül csatlakoznak az internethez, így a hozzájuk tartozó applikáció segítségével távolról is nyomon követhetjük és vezérelhetjük a töltési folyamatot. Az alkalmazástól függően lehetőség van a töltőáram szabályozására, ami különösen hasznos lehet, ha a háztartásnak nagyobb energiaigénye van egy adott időszakban.
Emellett a rendszerbe integrálható egy dinamikus fogyasztásmérő is, amelyet a kiselosztó szekrényben helyeznek el. Ez folyamatosan figyeli a ház aktuális áramfelvételét, és gondoskodik arról, hogy az autó a töltésre csak a rendelkezésre álló többletenergiát használja fel, elkerülve ezzel a hálózat túlterhelését.

RFID és NFC

Ha társasházban, ikerházban élünk, vagy a töltőt mások által elérhető helyre szeretnénk telepíteni, érdemes hozzáférés-védelemmel ellátott elektromos autó töltőt választani. Ez biztosítja, hogy csak az arra jogosult személyek használhassák a töltőt. Az egyik leggyakoribb megoldás az RFID-technológia, amelyhez a gyártók RFID-kártyát vagy kulcstartó formájú "tag"-et mellékelnek. Ezeket az eszközhöz érintve nemcsak elindíthatjuk a töltést, hanem visszakövethetjük, hogy ki, mikor és mennyi energiát használt fel.
Hasonló funkciót lát el az NFC-technológia, amely lehetővé teszi a töltés indítását és követését mobilalkalmazással, okosórával, mágneskártyával, vonalkóddal vagy akár QR-kóddal is. Az ilyen fejlett hozzáférés-védelemmel rendelkező fali töltők drágábbak lehetnek a hagyományos, „buta” változatoknál, azonban nagyobb biztonságot és ellenőrizhetőséget nyújtanak.
A megfelelő töltő kiválasztásakor figyelembe kell venni a helyi adottságokat, a biztonsági szempontokat és természetesen járművünk specifikációit. Mindezeken felül a döntés leginkább a kényelmi igényeinktől és a rendelkezésre álló költségvetéstől függ.